Azt látom, azok a betegek, akik éveket óta fájdalmakkal küszködnek csak eljönnek, de nem nagyon bíznak semmiben. Csodát várnak vagy remélnek, ami van, csak nem úgy ahogyan elképzelték.
Az első fontos kérdés amit el kell döntenie egy betegnek, bízik-e a testében? Hisz-e abban, hogy még nyújthat valami újat, valami mást is a teste mint a fájdalom vagy a szenvedés? Tud-e újra úgy élni a testével, hogy higgyen és bízzon benne? Ezek a kérdések azért fontosak, mert ha ez a kapcsolat nem működik a testével, akkor nehezen haladunk a kezelésekkel, hiszen ott egy tudat alatti program: ez már nem lehetséges. Ha ezt a kérdést jól körbejártuk akkor érdemes csak újra neki kezdeni bármilyen terápiás módszernek. Csodák vannak, csak azokban is hinni kell. Fontos, hogy egy jól felépített gyógytorna és kezelések mellett is erre mindig vissza térjünk. Megnézzük együtt, hogyan változik ez a kapcsolat a kezelések alatt. Miért fontos ez? A gyógyulás nem egy folyamatos siker történet. Van javulás, utána viszont egy olyan szakasz következhet, amikor nincs változás vagy esetleg átmeneti visszaesés is felléphet. Ilyenkor a szervezet erőt gyűjt a következő javulási szinthez. Ezt az időszakot csak türelemmel, kitartással és lelki támogatással lehet csak végig csinálni. Sokan itt szokták feladni és ezért nem haladnak sohasem tovább egy elért eredménynél. Ön mennyire hisz még Önmagában és a testében? Ön hányszor volt már egyedül és hányszor adta fel?
Érdemes a mai naptól másképp gondolkodnia és másképp nézni a lehetőségekre és élni is ezekkel a lehetőségekkel. Nézzen másképp Önmagára és a testére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése