Sok betegtől hallom: Ő már évek óta jár terápiára, már végig csinált sok mindent és mégsem tart sehol sem. A gond hol lehet? Az ördög mindig a részletekben veszik el. Ha egy terápia/ vacsora rosszul van megtervezve akkor történik meg ez: FÁJ MINDENEM ÉS NEM JÓ A KÖZÉRZETEM. Ez egy vacsoránál ilyen:beleettem mindenbe, mert sietnem kellett, a desszertre levest, a levesre szendvicset, arra pörköltet ettem és persze ittam mindenre mindent. Az eredmény természetesen nem egy kellemes este jó közérzettel, hanem egy egész estés hasfájás, másnap fejfájással spékelve. Aki nem tanul belőle, legközelebb elköveti ugyan ezt.
Terápiánál ez így néz ki: volt masszázs, torna, elektromos kezelés, de hogy mi miért és mi után következett és még meddig kell azt általában nem tudja a beteg.
Ha valóban kellemesen és meghitten szeretnénk eltölteni egy estét eldöntjük és megtervezzük. Egy élmény sokkal emlékezetesebb, szebb, könnyebb, ha meg tudjuk osztani valakivel. Tehát fontos a jó társaság, hiszen nem mindegy az időnket kivel töltjük el. Egy vacsorához is olyan embert várunk akivel egy nyelvet beszélünk és megtudjuk osztani vele az élményeket. Jókat és rosszakat is, mert az életben is van ez is, az is. A menüt pontosan ki találjuk és jól felépítjük. Tudjuk melyik fogás után melyiket tálaljuk fel. Milyen bort vagy pezsgőt bontunk fel. Minden illik mindenhez. Nem rohanunk, lelkileg is ráhangolódunk, van idő mindent megízleni, a következő fogásig beszélgetni, és akár vacsora után naplementét nézni vagy egyet sétálni, hogy kellemesen elfáradva feküdjük le. Igen lehet ilyen is az élet.
Egy jól felépített terápiában is megvan mindez. Tudjuk mit miért csinálunk, meddig és kivel. Tudjuk mire számíthatunk és meddig juthatunk le. Közben fontos hogy minden alkalom után úgy feküdjünk le holnap egy még jobb nap jöhet és nem vesztettem el ma sem a hitemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése